A SPIRIT projektben a Magyar Digitális Oktatásért Egyesület társult (associate) szakmai partnere az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara. A tanító-, óvó- és a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés aktuális kérdései Magyarországon és a Kárpát-medencében II. nemzetközi tudományos konferencián a projekt eddigi eredményeiről és a várható folytatásról tartott előadást Dr. Lehmann Miklós tanszékvezető egyetemi docens, a kar dékánhelyettese Felkészítés a jövőben szükséges készségekre az egyéni jóllét szempontjából címmel.
Az előadás összefoglalója
A pedagógia kortárs kihívásainak egyike, hogy olyan problémák kezelésére készítse fel a gyermekeket, amelyekkel felnőttkorukban találkoznak majd – e problémák jelentős része azonban ma még nem ismert. Annak érdekében, hogy a helyzet kezelhető legyen, több keretrendszert is megalkottak az oktatás számára, amelyek a szükséges képességeket más-más fókusszal rendezik egységes struktúrába. Ezek a keretrendszerek elsősorban a jövő munkaerőpiacának feltételezett igényeire összpontosítanak, ám éppannyire jogosult egy olyan megközelítés, amely a jövő képességeit az egyén sikeres és kiegyensúlyozott élete szempontjából vizsgálja. Az UNESCO keretrendszere (ld. Miller, 2018) például a társadalmi és technológiai folyamatok összetettségére épül, és a komplexitás és diverzitás aspektusa felől közelít a problémához, míg az Európai Unió az igények folyamatos monitorozásával, a keretek rugalmas alakításával a munkaerőpiaci igényekre történő gyors reagálást célozza (European Training Foundation, 2020; European Commission, 2020). Ennek érdekében 2023-ban indított Erasmus KA2 (SPIRIT, 2023) kutatásunk öt országban méri fel a várható kihívásokat és alkot általánosan alkalmazható modellt a 6-10 éves gyermekek készségfejlesztéséhez. A kutatás első állomásaként a gyermekek kognitív és affektív fejlődését ismerő pszichológusok bevonásával alkottunk képet a jövőben szükséges készségek és képességek rendszeréről; az eredmények alapján pedig meg lehetett fogalmazni azokat az elvárásokat, amelyeknek a fejlesztő aktivitásoknak meg kell felelniük. Megállapításaink egyaránt mutatnak egyezéseket és eltéréseket Kotsiou és munkatársai (2022) eredményeivel, akik metaanalízisükben csaknem száz, a jövő képességeiből összeállított keretrendszer vizsgálatát követően kilenc kategóriába sorolják azokat a képességeket, amelyekre egy jövő felé orientált oktatásban fókuszálni szükséges: magasabbrendű gondolkodási képességek, dialogikus képességek, digitális és STEM műveltség képességei, értékek, önmenedzselés, élethosszig tartó tanulás, vállalkozói képességek, vezetői képességek és rugalmasság. Az előadás a kutatás első eredményeit mutatja be, felvázolva azokat az irányokat, amelyek a készségek és képességek komplex modelljének megalkotásához szükségesek.