A LEARNITECT projekt 2025. augusztus 31-én hivatalosan lezárult, de a projekt eredményei, a partnerek és a bevont intézmények tapasztalai és a kapcsolatok messze tovább élnek. A kézikönyv, az interjúkötet, a podcastok és az építészeti tanulmányok olyan örökséget jelentenek, amelyet bármely iskola felhasználhat saját fejlesztéseihez.
A partnerség tagjai egyetértenek abban, hogy a projekt mennyiségben és minőségi megvalósításában messze meghaladta a kisléptékű projektetől elvárt szintet. Továbbá a jelenlegi partnerség új együttműködések, további Erasmus+ kezdeményezések és közös kutatások alapja.
A LEARNITECT – Meeting of Innovative Learning Design and Inclusive Learning Spaces Erasmus+ projekt 2023 őszén indult útjára azzal a céllal, hogy új perspektívát adjon a tanulási és közösségi terek fejlesztésének. Két éven át magyar, olasz és portugál partnerek dolgoztak együtt azon, hogy az iskolák valódi 21. századi központokká válhassanak, ahol a diákok és tanárok nem csupán tanulnak és tanítanak, hanem otthon érzik magukat, közösséget építenek és inspirációt kapnak.
A projekt során nemcsak közös munkamegbeszélések és tanulmányutak valósultak meg, hanem kézzelfogható produktumok is születtek: nemzetközi diagnózis és kézikönyv, interjúkötet, podcastok és kísérő cikkek, valamint átfogó építészeti tanulmányok és modellek. Ezek nemcsak a mostani partnerség számára jelentenek értéket, hanem minden tanár, iskolavezető és döntéshozó számára, akik nyitottak az újításokra.
Eredmények részletesen
1) Diagnózis és kézikönyv
A projekt első pillére egy átfogó diagnózis volt, amely 283 pedagógus és 26 iskolavezető bevonásával készült. A kérdőívek és interjúk révén pontos képet kaptunk arról, hogyan látják az érintettek saját intézményeik tereit: mi inspirálja őket, mi akadályozza a munkájukat, és hol látják a fejlődés lehetőségét.
A feldolgozott adatokból készült és a Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 2025, 13(2) számában megjelent publikáció a bemutatja:
- A tanulási terek állapotát és attribútumait: hogyan használják a tanárok a meglévő tereket, mennyire támogatják ezek a közösségi tanulást, az inklúziót és a digitális eszközök beépítését.
- Az országonkénti sajátosságokat: miként jelenik meg a hagyomány, a szabályozás és a helyi lehetőségek Magyarországon, Olaszországban és Portugáliában.
- Nemzetközi összehasonlítást: olyan konkrét felismeréseket, amelyeket más kutatások már megfogalmaztak és amelyekkel Magyarországon is érdemes nemzetközi jógyakorlatként foglalkozni.
2) Tanulmányutak és élmények
A nemzetközi partnertalálkozókhoz kapcsolódva a projekt során hat különböző iskola fogadta a partnerséget: Firenzében a Marco Polo intézmény, Viareggióban a Don Milani iskola, Portugáliában a Ponte de Lima-i és a Freixo-i iskolák, Magyarországon pedig a budapesti Deák Diák és a Biatorbágyi Innovatív Technikum. Ezek a látogatások nem csupán szakmai betekintést adtak, hanem mély emberi élményeket is. Az interjúk és naplók alapján készült összegzésekben gyakran visszaköszönt, hogy a közösségi terek megújítása minden országban kulcskérdés.
- Firenzében a színek és a kreatív megoldások hozták közelebb a diákokat a tanuláshoz.
- Viareggióban a közösségi háló szerepe vált meghatározóvá, ahol a szülők és a helyi szervezetek is részt vesznek a változtatásokban.
- Ponte de Limában a diákok saját projektjeikkel alakíthatták a teret.
- Freixóban a digitális labor és a makerspace teremtett új lehetőségeket.
- A Deák Diákban a művészet és a zene ad közösségi keretet.
- Biatorbágyon pedig egy teljesen új, modern iskolaépület mutatta meg, mit jelent a 21. századi iskola a gyakorlatban.
3) Podcastok és cikkek
A LEARNITECT projekt tudásmegosztó tevékenységeinek egyik legfontosabbb eleme a podcast-sorozat volt, ahol pedagógusok, iskolavezetők, építészek és kutatók osztották meg gondolataikat arról, hogyan alakíthatók át az iskolai terek, milyen pedagógiai megközelítések hoznak valódi változást, és miként segítheti a digitalizáció az oktatást. A podcastokhoz kísérő cikkek is készültek, amelyek írásban foglalják össze a legfontosabb gondolatokat, így azok is hasznosítani tudják a tartalmakat, akik inkább olvasni szeretnek. A podcastok és cikkek együtt olyan tudáscsomagot alkotnak, amely könnyen elérhető, közérthető és bármikor újrafelhasználható.
4) Építészeti tanulmányok és modellek
A projekt egyik csúcspontját a záró építészeti tanulmányok jelentették. A tanulmányok célja, hogy megmutassa, hogyan válhatnak a tantermek rugalmas, sokfunkciós tanulóterekké, hogyan építhetők be a közösségi életet erősítő központi terek, és miként illeszthető be a fenntarthatóság és a digitalizáció a mindennapokba. Ez a tanulmány nem csupán tervezőknek és döntéshozóknak szól, hanem minden iskolának, amely hisz abban, hogy a jól megtervezett tér képes formálni a közösséget és emelni a tanulás színvonalát.
Ezek a dokumentumok több szinten is újat hoztak:
- Tendenciák feltárása: bemutatták az európai iskolaépítészet jelenlegi irányzatait és jó gyakorlatait.
- Innovatív modellek: konkrét példákat adtak arra, hogyan lehet egy hagyományos tantermet rugalmas, többfunkciós térré alakítani.
- Közösségi terek újragondolása: útmutatást kínáltak arra, hogyan lehet egy iskola valódi közösségi központ, amely a diákok, tanárok és szülők találkozási pontja.
- Fenntarthatóság: a tervek hangsúlyosan foglalkoztak a környezettudatos megoldásokkal – természetes fény, újrahasznosított anyagok, energiahatékonyság.
5) Tapasztalatból felismerés – Kézikönyv a tanulási környezetekről pedagógusoknak és iskolavezetőknek
A tanulmányutak során készült beszélgetések és naplók anyagaiból született meg az interjúkötet, amely több száz oldalnyi élményt, történetet és felismerést gyűjt össze. Az interjúkötet külön értéke, hogy minden partnerország iskoláinak hangját bemutatja, amelyeket nemzetközi szakértők és kutatók álláspontja egészít ki, így valódi nemzetközi mozaikként ad képet a tanulási környezetek sokféleségéről.
Az interjúkötet célja, hogy inspirációt adjon minden olyan pedagógusnak és vezetőnek, aki nyitott az új gondolatokra és szeretné átalakítani saját iskoláját. A kötetben megszólalnak iskolavezetők, tanárok és kutató szakértők egyaránt, és olyan kérdésekre adnak választ, mint:
- Hogyan tehető emberivé egy tanulási környezet?
- Mit jelent számukra a közösségi tér?
- Hogyan támogatja az épített környezet a befogadást?